Az abakusz leolvasása
Nézze meg a golyókat, és mondja meg a számot. Futamonként nyolc keret, egyszerre egy készség, ugyanazzal az abakusszal, amelyet tanulóink is használnak – regisztráció és telepítés nélkül.
Három lépés, nyolc keret
- 1Válassza ki, mit gyakorolNégy létrafok, tanítási sorrendben: földi golyók, az ötös golyó, helyi érték és üres rudak. Mindegyik más-más tipikus kezdő hibát különít el, így egy futam főleg a választott készségről szól, nem mindenből egy kicsit.
- 2Olvassa le az abakusztAz abakuszon egy szám áll, de sehol sincs kiírva. A rudak alatt nincsenek számjegyek, és az akadálymentesítési fában sincs érték, így válaszolni csak a golyók leolvasásával lehet. Írja be, amit lát, és nyomja meg az Ellenőrzés gombot.
- 3Nézze meg újra ugyanazt az abakusztAz értékelés az imént leolvasott abakusz mellett jelenik meg, ezúttal bekapcsolt számjegyekkel. Így rúdról rúdra azon a számon követheti végig a hibát, amelyet ténylegesen eltévesztett, ahelyett hogy egy újjal kezdené elölről.
Mit gyakorol?
Futamonként nyolc keret. Semmit sem mentünk, és bármikor abbahagyhatja.
Miért előzi meg a golyók leolvasása az összeadást?
A legtöbb abakusztanfolyam az összeadással kezdődik, az elakadó tanulók többsége pedig egy lépéssel korábban akad el: nem tudja ránézésre megmondani, mit mutat az abakusz, csak ha minden golyót megszámol. Egyetlen rúd számtana egészen egyszerű – az elválasztó léc feletti egyetlen golyó ötöt ér, az alatta lévő négy golyó egyenként egyet, és egy golyó csak addig számít, amíg a léchez van tolva –, így a leolvasás lényege az, hogy ezekből a tényekből rudanként egyetlen pillantás legyen, ne számolás. Minden később tanított szabály feltételezi, hogy ez a pillantás már megvan. Kis barátok, nagy barátok, átvitel a rudak között: mindegyik egy csere, amelyet egy fejben tartott rúdon kell elvégezni, és annak a tanulónak, aki még számolgat, nem marad figyelme magára a cserére. Ilyenkor a szabály tűnik nehéznek, pedig valójában a leolvasás csúszott el.
A leolvasás ráadásul az a fele a tudásnak, amelyet szinte soha nem gyakorolnak külön. A feladatlapok eredményt kérnek, nem leolvasást, így a hiba csak rossz végeredményként bukkan fel, és nem derül ki, hogy a számolás vagy a leolvasás csúszott-e el. Ez az eszköz szétválasztja a kettőt. Itt semmit sem kell összeadni, és nincs időmérés: az abakuszon egy szám áll, Ön megmondja a számot, a rossz választ pedig az eszköz a négy jellegzetes kezdő hiba egyikeként nevezi meg, ahelyett hogy egyszerűen hibásnak jelölné és továbblépne. Érdemes mellette egy szokást is kialakítani: a rudakat balról jobbra vegye sorra, abban a sorrendben, ahogyan a számot leírjuk, így a válasz helyiérték-sorrendben születik meg, és a végén nem kell újra összerakni. Nyolc keret nagyjából két perc – ezt egy héten át minden gyakorlás előtt érdemes elvégezni, nem pedig egyszer, egy órán át.
A négy létrafok, és melyik mit tesz próbára
A kézenfekvő létra a szélesség szerint haladna: egy rúd, aztán kettő, aztán három. Ez a létra azonban rossz, mert a kezdők nem a szélességen buknak el. Az alábbi létrafokok mindegyike egy olyan pillanat, amikor valami újat kell megérteni arról, amit látunk, és a rudak száma csak mellékhatása ennek a pillanatnak, nem maga a pillanat. Érdemes néven nevezni azt a három félreolvasást, amelyekre a fokok épülnek, mert a tanuló ritkán tudja, melyiket követte el éppen: figyelmen kívül hagyja az elválasztó léc feletti golyót, így a hétből kettő lesz; kihagyja a belső nullát, így a 407-ből 47 lesz; vagy balról kezdés helyett a legnagyobb golyócsoporttól olvas, így a 27-ből 72 lesz. Haladjon végig a listán sorrendben, és akkor tekintsen befejezettnek egy létrafokot, amikor a válaszok számolási szünet nélkül érkeznek – a két egyrudas fokon keretenként nagyjából egy másodperc alatt, a helyi értéknél kettő, az üres rudas foknál pedig három másodperc alatt, ahol a többletidő egy üres rúd ellenőrzésére megy el, nem egy golyókkal teli rúd megszámolására.
- Földi golyók
- Egy rúd, rajta az elválasztó léc alatt egy–négy golyó. Számolja meg őket ujjal – itt még semmi sem elvont.
- Az ötös golyó
- Egy rúd, és belép az elválasztó léc feletti golyó is. Egyetlen golyó most ötöt jelent – ez a legnagyobb ugrás az egész abakuszon.
- Helyi érték
- Két vagy három rúd, egyik sem üres. Ugyanazok a golyók más-más számot jelentenek attól függően, melyik rúdon állnak.
- Üres rudak
- Három rúd, ezek közül egy üres. Az üres rúd nulla, nem átugorható rúd – így lesz a 407-ből 47 leolvasáskor.
Ugyanaz az abakusz, amelyet a tanulók használnak
Az ezen az oldalon látható golyók nem egy abakusz képét mutatják. Pontosan az a komponens fut itt, amely a Kani Math alkalmazásban is, közvetlenül onnan betöltve: ugyanaz a rúdgeometria, ugyanaz a golyótávolság, ugyanazok a helyiérték-címkék a rudak fölött, és telefonon ugyanúgy viselkedik, mint laptopon. Amit itt leolvasni gyakorol, azt fogja látni mindenhol máshol is – és ez fontosabb, mint amilyennek hangzik. Aki egy stilizált ábrán gyakorol, annak később újra kell tanulnia a valódi abakuszt, általában éppen akkor, amikor a számolás már annyira nehéz, hogy szükség volna a gördülékenységre.
Képernyőolvasóval is működik
Minden rúd címkézett vezérlőelem, így az abakusz billentyűzettel is bejárható, nem csak ujjal. Amíg egy feladat folyamatban van, a rudak a golyók állását írják le, nem az értéküket: valami ilyesmit hall: „100 helyi értékű rúd – leengedett égi golyók: 1, felemelt földi golyók: 2”, és a hetet Önnek kell kikövetkeztetnie, pontosan úgy, ahogy egy látó látogatónak. Miután válaszolt, az abakusz már kimondhatja az értékét, és a rudak alatt megjelennek a számjegyek. A feladat mindkét esetben ugyanaz, és éppen ez a lényeg – az az akadálymentes változat, amely felolvassa a választ, nem ennek a feladatnak az akadálymentes változata.