Kani Math
Kozmikus abakusz
Alkalmazás indítása →
📐

Kétjegyű szorzási feladatlapok

Kétjegyű szám szorzása egyjegyűvel – pontosan ez köti össze a szorzótábla ismeretét és az írásbeli szorzást.

Az olyan feladatoknál, mint a 48 × 7, találkozik a szorzótábla felidézése és a helyi érték: minden számjegyet meg kell szorozni, a részeredményeknek pedig a megfelelő oszlopba kell kerülniük. A szorzótábla után ezt a szorzásformát a leghasznosabb gyakorolni.

Ha a kétjegyű szám egyjegyűvel való szorzása már könnyen megy, emelje háromjegyűre az első tényezőt – ugyanaz a módszer, csak hosszabb átviteli lánccal.

A feladatlap száma: 1000. Ugyanazok a beállítások ugyanazzal a számmal mindig ugyanazt a feladatlapot adják, így azonos lapot nyomtathat újra – vagy az „Új feladatlap” gombbal friss feladatokat kaphat azonos nehézségen.

Előnézet25 feladat · 2 jegyű × 1 jegyű
  1. 181 × 8
  2. 272 × 8
  3. 311 × 4
  4. 437 × 2
  5. 578 × 7
  6. 667 × 2
  7. 786 × 5
  8. 860 × 2
  9. 930 × 3
  10. 1061 × 8
  11. 1133 × 4
  12. 1282 × 3
  13. 1325 × 2
  14. 1427 × 8
  15. 1586 × 7
  16. 1651 × 9
  17. 1746 × 9
  18. 1876 × 2
  19. 1941 × 5
  20. 2043 × 2

Kérdések

Ismerniük kell a tanulóknak a szorzótáblát ezekhez a lapokhoz?
Nagyrészt igen – ez a szorzás minden számjegypárnál a szorzótábla felidézésére támaszkodik. Ha a szorzótábla még bizonytalan, előbb azt gyakorolják a szorzótáblás oldalakon.
Ez ugyanaz, mint az írásbeli szorzás?
Annak csak az első fele. A kétjegyű szám egyjegyűvel való szorzásánál nem kell eltolni a sorokat, így a tanulók elsajátítják a számjegyenkénti ritmust, mielőtt a teljes eljárás hozzáteszi a második sort.

A teljes feladatlap-készítő megnyitása →

Alkalmazás indítása →